Van, aki épp most érkezik, van, aki ebben a pillanatban távozik. Van, aki élete legszebb napját éli, és van, aki e percekben a legfájdalmasabbat.

Sosem tudhatjuk ránk a következő percben mi vár. Tegyünk hát érte, hozzuk ki minden percből, magunkból, életünkből a legjobbat.

Ne a haláltól való félelem töltse ki a napod, hanem az élet szeretete. Mert igen az életnek vannak nehéz időszakai, de rajtad múlik meddig vagy a mélyben, mikor jössz ki, látod újra a fényt és haladsz, haladsz tovább a kiteljesedésed felé.

A boldogságod előrefelé és befelé találod, a szívedben.

A múlt mögötted van. A múltadban lévő történeteket, fájdalmakat használd erőforrásként. Mit tanultál belőle? Mivé váltál általa? Ki lettél tőle? És milyen ember lettél tőle? Mennyi erőt hoztál ki magadból általa?

Most ezzel az erővel fordulj meg. Fordulj a jövőd, az életed felé. Lásd meg a jelent. Az embereket, akik körül vesznek. Az élet, a természet csodáit. Először légy hálás. A hála átmelengeti a szívedet, a szívteredet, feltölti szeretettel, hogy érezz.

Adj időt az ébredésednek.

Majd lépj!

Haladj!

Élj!

Mosolyogj!

Élvezd életed minden percét, mert csak ezt viheted magaddal! Ne a megbánás legyen veled az utolsó perceidben. Tegyél érte, ha menni kell, hát menj mosolyogva, elégedetten, mert te mindent megtettél. Magadért!

Csak szeress és élj!

Élsz?