Félelem

 

A félelem nekem is nehéz téma. Olyan családból származom, ahol a félelem családtag volt.

Az én mottóm már gyermekkoromban is az volt, hogy „innen szép nyerni”, ezt a mai napig megtartottam. Nagyon sok erőt meríthetek belőle. Sok-sok éve dolgozom rajta, hogy a félelmemet én uraljam és ne ő engem. Ezt a pandémiás időszakot jó kis próbatételnek tekintem, és még sok mindent az életemben, amik tovább erősítenek.

Gyakran hallom, hogy „jobb félni, mint megijedni”. Én ezzel nem értek egyet! Miért kéne félelemben élni, ha legalább ugyanannyi esélyed van a jóra, mint a rosszra?!

 

A félelem kezeléséhez is az önismeretet, az önbizalom növelését gondolom a tartós megoldásnak és az elkerülhetetlen szembenézést.

 

Fontos, hogy tudatosítsd magadban, hogy félsz. Mert félsz és ez van. Fontos, hogy tudd a félelem „CSAK” egy érzelem, de ahogy reagálunk rá, a szorongásra, a negatív érzésekre, az már egy tanult viselkedési minta a múltbéli tapasztalások alapján. Azaz, nem a tied! És ez nagyon fontos!

Hinned kell, hogy képes vagy rá. Segítséggel vagy egyedül, de szembe kell nézned vele és tudatosítanod, hogy a félelem, mint érzés, csak a részed. Ha a te részed, akkor a főnök te vagy! Ha te vagy a főnök, a te kezedben van az irányítás az érzéseid felett, így képes vagy megzabolázni a gondolataidat!

Egy pillanatra se hidd el, hogy kevesebb vagy a félelmednél, vagy, hogy a félelmed erősebb, hatalmasabb nálad! Egy csomó érzés van még benned, ami támogat, hogy a félelmed vissza kerüljön a helyére. (hála, szeretet, együttérzés és összes pozitív érzés)

 

 

Merj segítséget kérni, ha úgy érzed nem megy egyedül. És tudd, nem vagy egyedül!

 

Élj a lehetőségekkel!

 

Élj a lehetőségeiddel!

 

 

Ha tetszik az írásom, örömmel veszem, ha megosztod. Köszönöm! Kriszti