A szolgálat számomra kiegyenlítődést jelent. Az adok-kapok egyensúlyát.
Erre nagyon jó példa az anyaság. Egy anya gyakran önmagát, saját igényeit félre téve, akár évekig szolgálja gyermekét, ahogy őt szolgálta az édesanyja. Már ő ad, tovább adja azt, amit gyermekként kapott. És a tudatalattiban megtörténik a kiegyenlítődés. Rend van.
De nem csak az anyaság, minden tett, amit ellenszolgáltatás nélkül a szívedből teszel, számomra szolgálat. Hozzájárulsz a nagy egészhez.
És itt a lényeg, hogy a szívedből teszed. Mert ha bármilyen kényszer (külső vagy belső) hatására cselekszel a szolgálat szolgalétté válik. A szolgálat nemes, a szolgalét önfeláldozás. A szolgaléttel nem járulsz hozzá semmihez, csak felemészted magad. Alárendelődsz miközben a félelem irányít. Feladod önmagad, megszűnsz létezni annak, aki valójában vagy.
A szolgalétben nincs szeretet, a szolgálat maga a szeretet.
Szeretettel, Kriszti